Gömböcz József 1951 és 1972 között volt az egri I. számú általános iskola igazgatója, és kiemelkedő hatású pedagógusa, matematika tanára. Vezetése alatt Eger egyik legjobb iskolájává vált az intézmény. A Pedagógiai Főiskola I. sz. Gyakorló Általános Iskolája is volt, majd az 1957-től meginduló zenei tagozattal színesedett a paletta. Szívügyének tekintette a tudományos fejlesztés mellett a tanulók érzelmi életének gondozását is. Mindig nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy iskolájának tanulói a jó eredmények mellett jól is érezzék magukat mindennapjaikban, társaik és tanáraik körében.

A Gömböcz József Emlékdíjat lánya és unokái alapították 2016-ban azzal a céllal, hogy a névadó szellemiségét hosszú távon a figyelem középpontjában tarthassák.

Az Elismerést ennek megfelelően az Egri Lenkey János Általános Iskola azon 6., 7., vagy 8. osztályos diákja kaphatja meg az iskola javaslata alapján, aki a díjazás évében különös érdeklődést mutatott a természettudományos tantárgyak, vagy a matematika iránt, tehetségével, szorgalmával ezen szakirányokban kiemelkedő tanulmányi eredményt tudhat magáénak. Tudását versenyeredmények, tudományos munkák, szakköri munka is alátámaszthatja. További előnyt jelent a díj odaítélésekor a döntésben, ha a tanuló a művészetek területén is dolgozik, elsősorban zenével, néptánccal, kórusban való énekléssel is foglalkozik, vagy más művészeti területeken (képzőművészet, rajz, … stb.) is jeleskedik.

“A gyakorlatban mi  a tehetséget egyoldalúan értelmezzük. Azt mondjuk, akinek jó a memóriája, az tehetséges; aki logikusan tud gondolkodni, az tehetséges; akinek lexikális tudása van, az tehetséges – tehát főként az értelmi képességeket tartjuk a tehetség fokmérőjének – pedig a kiemelkedő kézügyesség, a művészetek iránti fogékonyság, a fizikai teljesítőképesség, az új helyzetben való gyors tájékozódás, a konstruáló, az újító, a feltaláló készség is tehetség. Ilyen értelemben szinte alig van ember, akiben ne lenne, vagy ne szunnyadna valamilyen tehetség. Ez kellene a család segítségével az iskolának felismerni, és tudatos foglalkozással kibontani, megfelelően értékelni.”

Gömböcz József  (1971)