Iskola nyitvatartása

Hétfő - Péntek: 7-18


Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a tanév megkezdése előtt öt napra Horvátországba utazhattunk a Határtalanul pályázati lehetőségnek köszönhetően.

Utunk során három éjszakát töltöttünk Fiuméban, ellátogattunk a csodálatos Abbáziába, Zágráb nevezetességeit is megtekintettük, majd Eszéken zártuk a kirándulásunkat.
Már az utazás is izgalmas volt, hiszen sok alagúton mentünk keresztül, ugyanakkor lélegzetelállító tájak tárultak elénk.

Fiuméban a Monarchia idején épült színházat csodáltuk meg elsőként, majd a halpiac kissé bűzös, ám sebes forgatagába kapcsolódtunk be. A helyi Tengerészeti és Történeti Múzeumban megnézhettük az Európában fellelhető egyetlen Titanicról megmaradt mentőmellényt.

A kiállított tárgyak, makettek a tengerészet rejtelmeibe, rögös, kifürkészhetetlen útjába engedtek bepillantást számunkra. A neoreneszánsz épület, mely otthont ad a múzeumnak, annak idején kormányzói palota volt, melynek létesítésébe Batthyány Lajos kormányzó támogatólag kapcsolódott be. A múzeumban összegyűjtött, közönség elé tárt régi mélység-, apály- és dagálymérők, fenékhőmérők, iránytűkészülékek műszertörténeti kuriózumnak számítanak.

Délután mintegy hatszáz lépcsőfok „megmászása” után Terszat várába érkeztünk, ahonnan pazar kilátás nyílt a tengerre és a városkára. A várnak magyar vonatkozása is van, hiszen valamikor Zrínyi Miklós öröksége volt. Esti sétánkon a hullámtörő gáton átszűrődő tengeri morajlás mellett a városi nyüzsgésből is kaphattunk egy kis ízelítőt. Felfedeztük a magyarul feliratozott kikötői cölöpöket is, melyek még a trianoni békeszerződést megelőzően kerültek ide, s melyek bizonyítják, hogy valaha Fiume magyar kikötőváros volt.

Kirándulásunk egyik fénypontja Abbázia volt. Az ottani villák pompáját élvezhettük egy nagyszerű parti sétányon andalogva, mely a tengert igyekezett mámorító szépséggel bemutatni.
A következő úti cél Horvátország fővárosa, Zágráb volt, mely Budapest és Belgrád után a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Szemet gyönyörködtető volt a város neogótikus stílusú székesegyháza. A főtéren Jellasics bán monumentális szobrát néztük meg. Érdekesség, hogy Jellasics kardja régen Magyarország, most pedig már Belgrád felé mutat, melynek egyesek politikai tartalmat tulajdonítanak.

Az utolsó állomásunk Eszék volt. A település folyója a Dráva, az eszéki híd pedig az évszázadok során a Dráva legfontosabb átkelőhelye volt. A város éke a Szent Péter és Pál Nagytemplom, mely nagy hasonlóságot mutat a szegedi dómmal. A városközpont északi részén, a Dráva partján található az eszéki vár. Ennek az erődítménynek többször fontos szerepe volt az elmúlt évszázadok vérzivataros éveiben. Zrínyi Miklós és I. Szulejmán is harcolt a várért.

Összefoglalva rengeteg élménnyel gazdagodtunk, mellyel együtt a magyar és a horvát történelemről is sokat tanulhattunk. Reméljük, még sok gyereknek lesz lehetősége ellátogatni erre a csodaszép tengermelléki vidékre.

Az itt szerzett HATÁRTALAN 😊 élményeink
HATÁRTALANUL 😊 gazdagították, színesebbé tették életünket.
HATÁRTALANUL köszönjük!

Holzer Alfréd

Matematika-Fizika-Informatika tanár