„Várj a telefonnal!” – üzeni a gyerekeknek egy új magyar kezdeményezés
Hogyan lehet egy osztály kisiskolásnak elmondani, hogy a telefonozással eltöltött idő káros a mentális és kognitív fejlődésükre, ezért az eszközt 14 éves korukig nem használhatják? A Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus által elindított, Várj a telefonnal mozgalom alternatív megoldást kínál a gyerekek és a kamaszok képernyőidejének csökkentésére. A szakpszichológus összefoglalója:
A kezdeményezés alapja, hogy hiszünk abban, hogy a mikroközösségekben lehet hatékonyan változást elérni: a kulcs a szülők összefogása, és nem pusztán a felülről jövő tiltás. Az a gyerek, akinek a szülei nem vesznek telefont, könnyen kívülállónak érezheti magát a többi, telefonnal rendelkező gyerekkel szemben. Így a kiindulópont az, hogy ha egy osztályközösségben a szülők meg tudnak állapodni egymással, hogy 12 vagy 14 éves kor előtt a gyereknek nem vesznek saját okostelefont, akkor kialakulhat egy olyan közösségi védelem és mikrokultúra, amiben mindenki otthonosan érzi magát okostelefon nélkül.
Jó módszernek számít, hogy Magyarországon a gyerekek nem használhatnak okostelefont az iskolákban. Egyre több európai országban – Hollandiában, Belgiumban, Görögországban, Olaszországban, illetve egyes finn, dán és svéd régiókban – is elkezdték bevezetni az offline iskolarendszert, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az okoseszközök hiánya segíti a figyelmet és a koncentrációt. Egyre láthatóbbá válik az a trend, hogy a hagyományos offline tanítási módszerekhez térnek vissza azok az országok is, amik korábban élen jártak a modern technológiai eszközök alkalmazásában. Különösen Svédország esetében látványos ez a fordulat: az oktatáspolitika nyíltan kimondta, hogy az alsó tagozatokban csökkenteni kell a képernyőhasználatot, és vissza kell térni a nyomtatott tankönyvekhez, illetve az alapkompetenciák hagyományos fejlesztéséhez. Ez a szisztéma általános iskolákban jó, mert egy 7-8 éves gyereknek valóban nincs szüksége az okostelefonjára tanítási órán, de gimnáziumban ebben a formában már nehezebb megbirkózni az okoseszközökkel.
Jonathan Haidt, a Szorongó nemzedék (Anxious Generation) című könyv szerzője több kutatást foglal össze azzal kapcsolatban, hogy az okoseszköz-használat hogyan hat a gyerekek fejlődésére, alvására, figyelmére és kognitív képességeire. Haidt és munkacsoportja azt javasolja, hogy a 14 éves kor legyen a vízválasztó: addig a gyerekek használjanak inkább okosórát, butatelefont, vagy olyan okostelefont, ami nem tud mindent. Haidt az egyik szószólója annak, hogy a közösségi médiahasználat korhatárát vigyék feljebb, és láthatóan ezt egyre több országban próbálják is meghonosítani.
Egy nagy elemszámú kutatás 10 500 gyereket vizsgált 21 amerikai államban, és arra a következtetésre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik 12 évesen kaptak okostelefont, több mint 60 százalékkal nagyobb eséllyel romlott az alvásminősége, és 40 százalékkal nőtt a túlsúlyra való hajlamuk azokhoz képest, akik csak 13 éves koruk után jutottak saját okoseszközhöz.
Egyre több szülő nyitott ezekre az eredményekre, csak nehéz megtalálni a megfelelő eszközt: hogyan lehet kivonni a gyerekemet ebből a trendből, ha mindenki csinálja? Emiatt elindul egy negatív spirál, hiszen senki nem akarja, hogy a gyereke hátrányba kerüljön akár szociálisan, akár baráti kapcsolatok terén. A „Várj a telefonnal!” kezdeményezéssel, ennek a helyzetnek az élét lehet elvenni. Nem azt mondjuk, hogy egy gyerek soha ne játsszon például Minecrafttal, vagy egyáltalán ne legyen digitális élete. Ugyanakkor klinikai szakpszichológusként és négygyerekes anyaként Jantek Gyöngyvér úgy látja, hogy a saját okoseszköz nagyon nagy vízválasztó.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a túlzott telefon- vagy közösségimédia-használat személyiségfejlődésbeli vagy mentális problémát okoz a gyerekeknél, de még fontosabbak azok a kutatások, amelyek szerint a függőségbe hajló túlzott képernyőhasználat nagyon komolyan növeli a gyerekek szorongását, rontja a testükkel és az életükkel való elégedettséget, károsan hat a figyelmi funkciókra, az alvásminőségre és a társas kapcsolatokra is. Ha egy gyerek eleve szorong, vagy családi kapcsolati problémája van, és kvázi belemenekül az online jelenlétbe, az tovább súlyosbíthatja a mentális problémáit. Az okoseszköz-használattal és a gyerekek érzelemszabályozási kapacitásával kapcsolatban is érdekes kutatások születtek: azok a kisgyerekek, akiknek a képernyő válik az érzelemszabályozó eszközévé, kevésbé tudják jól kezelni saját impulzusaikat és érzéseiket.
Egy-egy depressziós kamasznál – nem feltétlenül oki problémaként – megjelenhet súlyosbító faktorként a túlzott képernyőhasználat, a cyberbullying és az ijesztő vagy pornográf tartalmakkal való találkozás is. Magyarországon a gyerekek körülbelül 9-11 éves koruk között kapnak okostelefont, és az NMHH 2023-as, 80 fős elemszámú kutatása szerint az alsó tagozatos korosztály naponta 4 órát tölt képernyő előtt. Ráadásul az EU Kids Survey 2020-as felmérése szerint 19 uniós tagállamban a 9-11 évesek 1 óra 54 percet, a 12-14 évesek 3 óra 12 percet, a 15-16 évesek 3 óra 49 percet töltöttek átlagosan képernyő előtt.
Milyen előnyei vannak, ha várunk az első okostelefonnal?
- A digitális világgal való találkozás könnyebben ellenőrizhető, biztonságosabb formában történik (asztali gép, laptop, szülői eszköz), a saját telefon hiánya nem feltétlenül jelent képernyőmentességet
- Több idő marad a fejlődéshez elengedhetetlen offline tevékenységekre, mint amilyen a mozgás, szabadlevegőn töltött játék, barátokkal való találkozás (bővebben itt)
- Megmaradnak a mentális „üresjáratok” – azok a nyugodt, ingerek nélküli pillanatok, amelyek kulcsfontosságúak a belső világ fejlődéséhez
- Nem sérül a gyermekünk alvásmintázata
- A gyerekünk kisebb eséllyel találkozik pornográf tartalmakkal, és egyéb erőszakos, vagy nevelési elveinknek, világnézetünknek nem megfelelő tartalmakkal
- Csökken az online zaklatás, szexting aránya
- Több időnk marad a digitális világra való tudatos felkészítésre, hiszen a korlátozás önmagában nem elég!
- 14 éves kora után érettebb idegrendszerrel, nagyobb tudással lép majd be a digitális térbe, mintha azt 10 éves kora előtt tenné (erről bővebben itt olvashatsz)
- Okostelefon-alternatívákkal szükség esetén elérhető lesz a gyermek
Mit lehet tenni?
- Vesd fel az osztályban a szülőknek, tanároknak, hogy mi lenne, ha nem vennétek a gyerekeknek saját okostelefont 14 éves koráig, vagy éppen a középiskola végéig.
- Ha van rá nyitottság, minél többen állapodjatok meg abban, hogy vártok az első telefonnal a gyereketek 14 éves (8. osztályos) koráig! Ehhez itt találsz letölthető anyagot, amit alá is írhattok, de bármilyen formában történhet a megállapodás, ahogy kényelmesebb.
- Úgy érzitek, messze van még a 8. év? Beszéljétek meg, mit tartotok ti a legjobbnak! Alsó tagozat vége? 6. osztály? Rajtatok múlik!
- Vidd hírét ennek a kezdeményezésnek!
Kik vagyunk?
Szakemberek, szülők, pedagógusok, nagyszülők, akik Jonathan Haidt munkássága nyomán az amerikai waituntil8th és a brit delaysmartphones mozgalom példái alapján hoztuk létre ezt a kezdeményezést Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus segítségével. Munkánk teljes mértékben összehangban van a Bethesda Kórház és 40 országos szervezet szakemberei által képviselt szemlélettel (lásd itt). Támogatóink között tudhatunk több pszichiátert és pszichológust is.
Forrás: Qubit és varjatelefonnal.hu
